EURÓPA TÖRTÉNETEEurópa történetéről minden
I.e. 4000 - 3000:Megaloitok kora. Európában sokféle megalitnak nevezett sírköveket emelnek. i.e.2000 körül: Európa két arca, míg a mediterrán vidékeken élők technikája egyre fejlettebb, Európát még mindig kőkorszaki életet élő nomádok lakják, akik Ázsia egyes részeibe is elvándorolnak. i.e.1400 - i.e1200: A görög és mediterrán hajósnépek letelepedésre alkalmas helyet keresve sorozatosan támadják a szomszéd országokat. Lerombolják a hettita birodalom. i.e.1200. Kelták kora:Észak-Európa vándornépei fokozatosan letelepednek és falvakban gazdálkodnak.i.e.800 körül a kelták sót és vasat bányásznak Hallstattban (Ausztriában). i.e.1200: Trójai háborúk. Az egymással versengő görög városállamok, Trója és Mükéné harca. Homérosz eposza szerint a mükénéiek egy falóba rejtőzve jutnak be Trójába. i.e.753: Róma születése. Róma alapítói a legenda szerint Romulus és Remus, akiket csecsemőként nőstényfarkas szoptatott. i.e.750 körül: a görög városállamok a harcok kora után ismét megerősödnek. i.e.300 - i.e.400 körül: Az esztruszkok. Közép-Itália lakói meghódítják a szomszédos vidékeket és városokat építenek. Értenek a fémmegmunkáláshoz, jó kereskedők, és tudják, hogyan kell a földet alkalmassá tenni a búzatermesztésre. I. e. 600-tól I. e. 200-ig ők Róma urai. I. e. 510 - I. e. 509: A római köztársaság. Róma népe felkel felkel zsarnok királya, Terquinius ellen, és létrehozza a „köz államát”, azaz a köztársaságot. I. e. 600 körül: A spártai katonaállam. Spárta görög városállam, ahol még a legifjabb polgárokat is az állam feltétlen szolgálatára nevelik. A spártaiak megvetik művészeteket. Rabszolgák tömegeit dolgoztatják. I. e. 490 - I. e. 480: A görögök legyőzik a perzsákat a görög kolóniák felszabadításáért vívott maratoni csatában. A bosszúra éhes Xerxész, az új perzsa király ezután hatalmas sereggel elfoglalja Görögországot, miután a legenda szerint a Thermopülei szorosnál legyőzi a mindhalálig küzdő 300 spártait. A Szalamiszi csatában azonban flottája vereséget szenved. I. e. 338: II.Philipposz, az észak-görögországi Makedónia uralkodója Spárta kivételével minden városállamot legyőz, és egyesíti az országot.
I. e. 264-i. sz. 250: A Római Birodalom: A jól képzett római hadsereg az akkor ismert világ nagy részét meghódítja. A rómaiak hatékonyan kormányoznak, számtalan várost és sok ezer kilométernyi kitűnő utat építenek. Részletes jogrendet dolgoznak ki és új mezőgazdasági módszereket vezetnek be. Hatalma csúcsán a birodalom felőli Nyugat- és Dél-Európát, Afrika Szahara fölötti részét és Délnyugat-Ázsiát. I. e. 264: Az első pun háború. Róma és Karthágó vetélkedése a földközi-tengeri kereskedelemért. Első háborújuk során Róma megszerzi Szicíliát. I. e. 218: Hannibal átkel az Alpokon. A második pun háború során a punok híres hadvezére, Hannibál hadseregével és harminckét elefánttal átkel a Pireneusokon és az Alpokon Itáliában. Három csatában legyőzi a rómaiakat. Amikor vereséget szenved, öngyilkos lesz, nehogy fogságba essen. I. e. 149 - I. e. 146: A harmadik pun háború. Róma porig rombolja a nagy Észak-Afrikai város, Karthágót. A férfiakat, nőket és gyermekeket eladják rabszolgának. I. e. 133 - I. e. 122: A római polgárháború. A kormányzati változásokat követelő Gracchus fivérek meggyilkolása után Rómában közel egy évszázadig polgárháború dúl. I. e. 77: A rabszolgalázadás. Spartacus és más szökött gladiátorok vezetése alatt a rabszolgasereg 100 000 főre duzzad; a lázadást leverik. I. e. 58 - i. e. 44: Julius Caesar meghódítja Galliát (i. e. 58 - i. e. 51), és rabszolgák tömegével tér vissza Rómába. Caesar i. e. 45-ben a birodalom egyeduralkodója lesz, de egy évvel később, i. e. 44 márciusában meggyilkolják. I. e. 27: Octavianus, Caesar utóda felveszi az „Augustus” nevet és Imperator - Róma első császára - lesz. Uralkodása békét hoz a birodalomnak. I.u. 98 - 117: Róma I.u.116 körül Traianus császár alatt éri el hatalma csúcsát, aki kelet felé terjeszti ki birodalmát. I.u. 117 - 138: Hadrianus császár megerősíti birodalma védelmi rendszerét, I.u.122-ben felépíti „Hadrianus Falát”, hogy a Skócia felől támadó piktek ne hatolhassanak be Britanniába. I.u. 286: A Római Birodalom kettészakad. Diocletianus császár birodalma túl nagynak bizonyul ahhoz, hogy Rómából irányítsák. Kétféle, egy Keleti és egy Nyugat részre osztják. A keresztényeket kegyetlenül üldözik. I.u. 455: Germán vandálok kifosztják Rómát. I.u.476: Barbár királyságok jönnek létre egész Európában. I.u. 476: Romulus Augustus császár trónfosztásával a Római Birodalom széthullik.