EURÓPA TÖRTÉNETEEurópa történetéről minden
A középkor a Római Birodalom (I.u.476-os) bukásával veszi kezdetét, és egészen Amerika (I.u.1492-es) felfedezésével ér véget.
Az 520 - as években Konstantinápoly lesz az egykori Római Birodalom keleti felének fővárosa. Justinianus bizánci császár megpróbálja visszaszerezni a Nyugat-római birodalmat, ám ez nem sikerül. Feleségével újjáépítik Konstantinápolyt, és modernizálják a római jogokat. Miközben a Nyugat-római birodalom összeomlik, a Bizánci Birodalom még egy évezredig fennmarad. 732: Európában feltartóztatják az iszlám erőlenyomulást. A nagy frank hadvezér, Martell Károly (a „Pöröly”), a poiters-i csatában megállítja a Franciaország elleni arab inváziót. I.u. 800 körül: A kelet-európai szláv törzsek egyesülésében a Svédországból való viking kereskedőharcosok fontos szerepet játszanak. I.u. 850: Az első orosz államok megalapítása Kijev és Novgorodban. I.u. 900: A vikingek letelepednek Normandiában. Később normannokként válnak ismerté. I.u. 962: I. Ottó német király, aki hatalmas német királyság mellett Franciaország egy része, Itália és közép-európai területek fölött is uralkodik, németrómai császárrá koronáztatja magát, és engedelmességre akarja kényszeríteni a pápát. I.u.987: A nagyhatalmú francia hűbérúr, Capet Hugó lesz az első francia király. Franciaország ettől kezdve kilencszáz évig királyság. I.u. 960: Lengyelország megalapítása. Mieszko herceg egységes állammá teszi Lengyelországot, és felveszi a kereszténységet. I.u. 1001. január 1. (vagy 1000. december 31.): Magyarország megalapítása. I. István király idején indul meg a magyar feudális állam és társadalom kialakulása. I.u. 1066: Hastingsi csata. Normandiai Vilmos legyőzi az angolokat és a csatában elesett Harold király helyére lép. I.u. 1096 - 1270: A Keresztes háborúk. A keresztény európaiak megkísérlik visszahódítani Jeruzsálem szent városát a muzulmánoktól. A királytól a közemberekig sokan indulnak harcba. Hitük szerint „szent háborút” vívnak, és keresztényeknek nevezik magukat. 1099-ben sikerül elfoglalniuk Jeruzsálemet, de 1187-ben Nagy Szaladin muzulmán hadvezér visszafoglalja a várost. A további ostromok sikertelenek a keresztesek részéről, de Európába visszatérve új találmányokat és eszméket hoznak. I.u. 1273: A Habsburg dinasztia. Habsburg Rudolfot császárrá koronázzák. Birodalmuk egyre csak nő, és egészen 1918-ig fönnmarad. I.u. 1300 körül: Az Oszmán Birodalom. A török muzulmánok és királyuk, I. Oszmán a földközi-tenger és közel-kelet térség nagy részét elfoglalja. Ők lesznek a muzulmán világ vezetői. A birodalmuk 1923-ig fönnáll. I.u. 1347: „Mindenkit megöl a Fekete halál”. A „fekete halál” - a pestis egyik fajtája, amelyet a feltételezések szerint a bolhák és az élősködők terjesztenek és adnak át a patkányoknak - keletről kezd terjedni. 1347-ben kereskedőhajókon hurcolnak de Európába. Minden idők legnagyobb és legpusztítóbb járványa ez; Európa összlakosságának egyharmadát elpusztítja. I.u. 1337 - 1453: A száz éves háború. III. Edvárd angol király igényt tart a francia trónra is. Csatát csata után vívnak, mert Anglia minél nagyobb francia területet akar megszerezni. Végül a franciák nyernek. I.u. 1469: Spanyolországban az Aragóniai Ferdinánd és a Kasztíliai Izabella házassága egyesíti a félsziget két részét. Seregük kiűzi az arabokat a déli területekről. Pénzzel támogatják Kolumbusz expedícióit. I.u. 1492: Kolumbusz Kristóf felfedezi Amerikát. Kolombus célja, hogy megkerülje Afrikát, és eljusson Indiába. Ám utazása váratlan fordulatot vett, mert nem Indiába, hanem egy „új világba” jutottak. Mivel az elején azt hitte, hogy Indiában van, az itt élő őslakosokat indiánnak nevezte.